MAGYAR FÜGGETLEN SZŐLŐ-ÉS BORTERMELŐK

ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Egyesület

 

Alapszabálya

 

Hatályos: 2013. május 15. napjától

 

I.

Bevezető rendelkezések

1./       Az Egyesület neve:

 Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület

2./       Az Egyesület székhelye:

3910, Tokaj, Dózsa Gy. u. 2.

3./       Az Egyesület működési területe:

Az Egyesület működési területe elsősorban Magyarország, de kapcsolatot tart az Európai Közösség területén és a világon működő, hasonló tevékenységet folytató más szervezetekkel is.

4./       Az Egyesület működésével kapcsolatos általános elvek:

Az Egyesület valamennyi tagja elfogadja azt az általános elvet, hogy az Egyesület csak olyan tevékenységet fejt ki, amely nem ellentétes az Alkotmánnyal, nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást és nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével.

5./       Az Egyesület működésének időtartama:

Az Egyesületet az alapító tagok az Egyesület nyilvántartásba vételétől határozatlan időre hozzák létre.

6./       Az Egyesület törvényességi felügyelete:

Az Egyesület törvényességi felügyeletét az Ügyészség látja el.

7./       Az Egyesület nyilvántartásba vétele:

Az Egyesületet a Tolna Megyei Bíróság veszi nyilvántartásba. Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.

II.

Az Egyesület célja és főbb feladatai

1./       Az Egyesület célja és főbb feladatai:

Az Egyesület fő célja az egyesületbe tömörült kis –és közép szőlész – és borászati vállalkozások érdekeinek képviselete szakmai szervezetekkel, hatóságokkal szemben Magyarországon illetve az Európai Unióban.

Az egyesület borvidéki tagozatain keresztül országos szakmai és általános érdekképviseleti fórumot kínál tagjainak.

Az egyesület csatlakozni kíván a Franciaországi Confederation Européenne des Vignerons Independents Egyesülethez.

2./       Az Egyesület alapvető feladatai:

Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében állandó kapcsolatot tart mindazokkal az állami, és tagállami önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel, melyek elősegíthetik az Egyesület tevékenységét.

Az Egyesület működése során az alábbi tevékenységeket folytatja:

Szőlészet-borászathoz kapcsolódó szakmai-gazdasági érdekképviseleti tevékenység.

Az Egyesület koordinálja a szőlészet-borászat szakmára vonatkozó információkkal történő ellátását – ebben a körben pályázatfigyelést, ehhez kapcsolódó képzést és tanácsadást szervez.

Fórumot biztosít a szakmát érintő gazdasági-törvényhozási, EU-s és hazai szakmapolitikai kérdések megvitatására, közös álláspont kialakítására, és az ennek megfelelő érdekérvényesítésre.

Együttműködik más hasonló külföldi érdekképviseleti szervekkel, és kapcsolódik ezek közös szervezeteihez.

Segítséget nyújt a szakmát érintő fogyasztóvédelmi kérdésekben.

Részvétel az országos, regionális és helyi fejlesztési politikák és intézkedések megvalósításában: vidékfejlesztés, mezőgazdasági fejlesztések, táj- és környezetvédelem, fogyasztók tájékoztatása a minőség és eredetvédelem tekintetében, a közösségi marketinghez kapcsolódó rendezvények kapcsán szervezés és koordináció.

III.

A tagok jogai és kötelezettségei

1./       Az alapító tagokon kívül az Egyesület tagja lehet valamennyi magyar és külföldi, szőlész és borász természetes személy, ilyen vállalkozás tulajdonosa, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akik az Egyesület céljaival egyetértenek, és tevékenységét támogatni kívánják. A csatlakozó tagok belépésről az elnökség dönt.

2./       A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:

Az egyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.

A tagsági viszony a tagfelvétellel jön létre.

A tagsági viszony megszűnik:

            – kilépéssel,

            – törléssel,

            – kizárással,

Az egyesületből való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye.

Törléssel szűnik meg a tagság a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, valamint akkor, ha a tag a tagsági díjának a fizetését 6 hónapnál hosszabb ideig elmulasztja, és a tartozását felszólítás ellenére sem rendezte. A törlésről az elnökség dönt.

Az egyesületből való kizárást csak kizárási eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárási jogkör gyakorlója az elnökség.

Tag kizárását az egyesület elnökségénél az ok megjelölésével bármelyik egyesületi tag írásban kezdeményezheti. A tag kizárására akkor kerülhet sor, ha magatartásával veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósulását, vagy súlyosan erkölcstelen magatartást tanúsít, amely az Egyesület tekintélyét csorbítja. A kizárást tárgyaló elnökségi ülésre az érintett tagot írásban, legalább 5 nappal az ülést megelőzően, a napirend megjelölésével meg kell hívni. A kizárásról az elnökség határozattal dönt. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A tag a fellebbezés elbírálásáig tagsági jogait gyakorolhatja. A kizárási eljárással érintett tag a kizárásáról döntő szavazásban nem vehet részt.

A kizárási eljárást részletesen az elnökség szabályozza.

3./       Tagfelvétel, tagnyilvántartás:

Az egyesületbe belépni szándékozó személy köteles csatolni legalább 1 tag ajánlását. Ennek birtokában az elnökség körlevélben tájékoztatja a tagokat a jelentkezésről. A tagoknak 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy a tagfelvétellel szemben ellenérveiket, szempontjaikat az elnökséggel közöljék. Az elnökség a beérkezett észrevételek alapján dönt a felvételről. Az elnökség köteles az Egyesület tagjairól folyamatos nyilvántartást vezetni.

4./       Az Egyesület tagja:

  1. részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
  2. választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
  3. betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba;
  4. a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

5./       Az Egyesület tagjainak kötelezettségei:

Az Egyesület tagjai kötelesek az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében dolgozni, az Alapszabályt betartani, az Egyesület közgyűlésének ügyintéző és képviseleti szerveinek határozatait végrehajtani.

Köteles a tárgyév május 31. napjáig tagsági díjat megfizetni és az Egyesület vagyonát megóvni. A tagsági díj mértékét a közgyűlés évente határozza meg

6./       Az Egyesület Tiszteletbeli és Támogató tagjai:

A Tiszteletbeli Tagság az elnökség erre vonatkozó döntését követően a Tiszteletbeli Tag elfogadó nyilatkozatával jön létre. Tiszteletbeli Tag jogállása a tagokéval egyenlő, tagdíjat fizetni nem köteles és szavazati joggal sem rendelkezik.

A Támogatói Tag felvételéről az Egyesület elnöksége dönt. Támogató Tag jogállása a tagokéval egyenlő, külön támogatói tagdíjat köteles fizetni és szavazati joggal sem rendelkezik.

IV.

Az Egyesület szervezete

1./       Az Egyesület szervei:

– a közgyűlés;

– az elnökség;

– a felügyelő bizottság;

– bizottságok és szekciók.

2./       A közgyűlés:

Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

Az Egyesület közgyűlését össze kell hívni akkor is, ha a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban megindokolva, a napirend megjelölésével kéri, vagy a Bíróság az összehívását elrendeli, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv azt indítványozza.

A közgyűlést az elnökség hívja össze. A meghívón fel kell tüntetni a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat. A meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal a tagok részére meg kell küldeni. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és idejéről ugyancsak értesíteni kell.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést, 15. napon belüli időpontra kell összehívni.

A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes és az eredeti napirend körében hozhat döntéseket. A taggyűlés meghívójában az esetleges megismételt taggyűlés helyét és idejét meg kell jelölni, vagy a megismétel taggyűlésre külön meghívót kell kiküldeni a tagok részére.

A közgyűlésen minden meghívott tag egy szavazati joggal rendelkezik

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a közgyűlés tagjainak több mint fele megszavazza azt.

2/3-os szótöbbség szükséges:

– az Alapszabály megállapításához és módosításához;

– az Egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásához;

– az Egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásához;

– az Egyesület feloszlatásának, más egyesülettel történő egyesülésének, illetve megszűnésének elhatározásához.

A közgyűlés levezető elnököt, jegyzőkönyv vezetőt és egy jegyzőkönyv hitelesítőt választ az elnökség által javasolt tagok közül.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, valamint egy, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.

A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon az Elnökség írásbeli meghívása alapján részt vehet a tagok közé nem tartozó személy.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azon figyelmeztetést, amely szerint a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

3./       A közgyűlés hatásköre:

A közgyűlés dönthet minden, az Egyesület szervezetére és működésére vonatkozó kérdésben, amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Alapszabály megállapítása és módosítása;

– az elnök, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;

– a tagsági díjak mértékének meghatározása;

– a tagfelvétel elutasítása elleni jogorvoslati kérelem elbírálása;

– az Egyesület éves beszámolójának elfogadása, melyről a közgyűlés a közgyűlésre összehívó meghívóhoz melléklet írásbeli előterjesztés alapján dönt;

– mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

A közgyűlés egyéb hatáskörét két közgyűlés között az elnökség gyakorolja.

4./       A közgyűlés napirendje:

A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.

A közgyűlésen az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell:

– az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló és közhasznúsági jelentés jóváhagyása;

– az egyesület évi költségvetésének megállapítása (elnökségre átruházható);

– a felügyelő bizottság beszámolója;

– a tagfelvétel elutasítása elleni jogorvoslati kérelem elbírálása;

– mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

5./       A tisztségviselők megválasztása:

A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:

                                                                                  -elnökség tagjai, elnök, alelnök

                                                                                  -felügyelő bizottság tagjai;

A tisztségviselőket a közgyűlés legfeljebb öt évre választja.

A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik, kivéve, ha a titkos szavazást a tagok több mint fele indítványozza. Ez esetben a titkos szavazást kötelező elrendelni.

6./       Rendkívüli közgyűlés:

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

            – az elnökség többségi határozata alapján;

            – ha az egyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza

            – ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli;

            – egyéb, az alapszabályban meghatározott esetekben,

            – ha az elnökség létszáma (beszámítva a póttagokat is) 5 fő alá csökken.

A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésre a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.

7./       A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályban rögzített cél szerinti juttatás.

V.

Az Egyesület tisztségviselői

1./       Az elnökség:

Az elnökség az egyesület általános hatáskörű, választott képviseleti szerve. Az elnökség az Alapszabály és a közgyűlés határozatainak megfelelően intézi a hatáskörébe tartozó feladatokat, szervezi az egyesület tevékenységét és gazdálkodását.

Az elnökség 7 tagból áll. Az elnökségi tagok megbízatása legfeljebb 5 (Öt) évre szól. A megválasztott elnökségi tagok közül a közgyűlés legfeljebb az elnökség megválasztásának időtartamára megválasztja az elnökség elnökét (aki egyben az egyesület elnöke is).

A közgyűlés 2 további elnökségi póttagot is választ, akik az elnökség tagjait helyettesítik, illetve a közgyűlés választhat alelnököt is, aki az elnököt helyettesíti – az alábbi esetekben:

– az elnökségi tag, illetve elnök 1 hónapnál tovább tartó külföldi tartózkodása –a helyettesítés a távollét írásbeli bejelentését követően a hazaérkezés írásbeli bejelentéséig tart,

– az elnökségi tag, illetve elnök munkáját tartósan, legalább 1 hónapon túl lehetetlenné tevő egészségi állapot -–a helyettesítés a betegség, kezelés stb. írásbeli bejelentését, vagy az orvosi igazolás beszerzését követően az akadály megszűnésének írásbeli bejelentéséig tart,

– az elnökségi tag, illetve elnök megbízatásának esetleges megszűnése esetén ettől számítva a következő közgyűlés befejezéséig.

A póttag, illetve az alelnök helyettesítésre történő behívásáról az elnökség dönt.

Az egyesület elnöksége üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja. Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze legalább 7 (hét) nappal az elnökségi ülés előtt.

Az elnökség üléseit az egyesület elnöke vezeti. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség legalább 4 tagja (helyettesítő póttagja) jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt.

Az elnökség az egyesület tagjait minden elnökségi ülést követően hírlevél (e-mail, internet) útján tájékoztatja az elnökségi határozatokról.

Megszűnik az elnökségi tagság:

            – ha a megválasztott személy tagsági viszonya megszűnik;

            – lemondással;

            – felmentéssel;

            – visszahívással;

            – a mandátum lejártával;

            – az Egyesületből történő kizárással.

Az elnökség hatásköre:

 

– az Egyesület tevékenységének irányítása az Alapszabály és a közgyűlés határozataiban foglaltak szerint;

– a közgyűlés előkészítése, összehívása;

– az Egyesület céljai és feladatai, annak költségvetési oldalról történő kidolgozása, az éves program, munkaterv és ülésezési rend jóváhagyása;

– az Egyesület sikeres működéséhez szükséges feltételek megteremtése;

– az Egyesület ügyintéző szervének kialakítása és működtetése;

– az Egyesület ügyeinek intézésében operatív tevékenységet végző egyesületi titkár ( titkárság) kinevezése;

– döntés minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,

– döntés a tagfelvételről;

– a kizárási eljárás lefolytatása;

– munkáltatói jogok gyakorlása az ügyintéző szervezet alkalmazottaival szemben;

– szükség szerint bizottságok és szekciók létrehozása, ezek tevékenységének felügyelete.

Az elnökség – a szervezeti és működési szabályzatában – maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. A szervezeti és működési szabályzatát az elnökség az Egyesület nyilvántartásba vételét követő 90 napon belül alkotja meg.

 

Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri.

Az elnökségi ülések nem nyilvánosak.

Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 (Nyolc) napon belül ismét össze kell hívni.

Az elnökség tagjának visszahívását napirendre kell venni, ha azt legalább tíz tag írásban indítványozza.

A tisztségviselő visszahívásának van helye, ha

– a tisztségviselőt szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik;

– magatartása súlyosan sérti a közerkölcsöt, és ezt a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel megállapítja;

– tevékenységével az egyesület céljait tartósan veszélyezteti, és azzal a közgyűlés felhívása ellenére 30 (harminc) napon belül nem hagy fel.

2./       Az egyesület elnöke:

Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli az egyesület tevékenységét. Az elnök feladatait társadalmi megbízatásként látja el. Az egyesület elnökét a közgyűlés választja az elnökség tagjai közül.

Az elnök feladatai és hatásköre:

 

– az elnökség üléseinek összehívása;

– a közgyűlés és az elnökség üléseinek vezetése;

– az egyesület képviselete;

– az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete;

– aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása;

– döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,

– mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

Az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki teendőket az alelnök látja el és ez esetben az alelnök az elnök hatáskörében jár el.

 

3./       A felügyelő bizottság:

Az egyesület működését és gazdálkodását háromtagú felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság az ellenőrzés során az elnökségtől és annak tagjaitól jelentést kérhet, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság saját tagjaiból elnököt választ.

A felügyelő bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottságot az egyesület elnöke minden elnökségi ülésről – a napirend közlésével – 8 nappal korábban értesíti. A felügyelő bizottság által javasolt napirendi pontot az ülés napirendjére tűzi.

A felügyelő bizottság tagjaira irányadók az Alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok. A fentieken túlmenően nem lehet a felügyelő bizottság tagja az egyesület elnöke és az elnökség tagja. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az sem, aki az egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyban áll.

A felügyelő bizottságra egyebekben az 1997. évi CLVI. tv. 10-11. §-aiban foglaltak az irányadók.

4./ Bizottságok és szekciók:

Az Egyesület meghatározott feladatok elvégzése érdekében esetenként – az érdekelt tagok kezdeményezésére az Elnökség döntésével – szakmai bizottságot, vagy szekciót hozhat létre. A bizottság és a szekció megszüntetéséről ugyancsak az Elnökség dönt, a megszüntetést az egyesület bármelyik tagja kezdeményezheti.

 

A bizottság és a szekció működésére vonatkozó rendelkezéseket a tagjai által elfogadott és az elnökség által jóváhagyott szabályzat tartalmazza. A szabályzatot elfogadása után haladéktalanul az elnökség elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. 

A bizottság és a szekció felügyeleti, ellenőrzési és beszámoltatási jogát a választmány gyakorolja.

A bizottság és a szekció vezetésére az elnökség csak egyesületi tagot jelölhet ki, de a bizottságba és a szekcióba szakértőként olyan személy is beválasztható, aki nem tagja az Egyesületnek. A bizottság és szekció vezetőjét, a célfeladataikat érintő napirendi pontok tárgyalására az elnökség meghívja.

5./ A Választmány

Az egyesület választmánya az Elnökség tagjaiból, póttagjaiból, a Felügyelő bizottság tagjaiból és a bizottságok, valamint a szekciók vezetőiből áll. A választmány gyakorolja a bizottságok és szekciók felügyeleti, ellenőrzési és beszámoltatási jogát

6./       Az Egyesület képviselete:

Az egyesületet az egyesület elnöke önállóan, míg az elnökség tagjai az elnökség egy másik tagjával együttesen jogosultak képviselni.

A bankszámla feletti rendelkezésre az egyesület elnöke önállóan, míg az elnökség tagjai az elnökség egy másik tagjával együttesen jogosultak.

VI.

Összeférhetetlenségi szabályok

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a Ptk. 685. § b.) pontja szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az 1997. évi CLVI. tv. 8.§ (1) bek. b.) pontjában meghatározott juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  1. a vezető szerv elnöke vagy tagja,
  2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve az 1997. évi CLVI. 8.§ (2) bek. c.) pontjában foglaltakat,
  4. az a.-c. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – legalább a megszűnés megelőző egy évig – vezető tisztséget, amely úgy szűnt meg, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki.

Ez a tilalom a megszűnt közhasznú szervezet megszűnését követ kettő évig áll fenn.

Ha az elnökség vagy a felügyelő bizottság tagja, illetve az egyesület bármely vezető tisztségviselője egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is hasonló tisztséget tölt be, erről a tényről az elnökséget írásban tájékoztatnia kell.

A tájékoztatást a választás alkalmával kell megadni abban az esetben is, ha ilyen tisztséget már betöltő személyt más közhasznú szervezetnél választanak vezető tisztségviselővé.

VII.

Az egyesület működésének nyilvánossága

l./        Az Egyesület nyilvánossága:

Az elnök a támogatókat rendszeresen tájékoztatja a vagyon felhasználásáról.

Az elnökség külön nyilvántartást vezet a közgyűlés és az elnökség határozatairól. A határozatokba az Egyesület telephelyén (irodájában) bárki betekinthet.

2./       Az elnökség gondoskodik az egyesület közgyűlése és elnöksége által hozott határozatok nyilvántartásáról. A határozatokat szervezetenként elkülönítve, évente folyamatos sorszámmal számozva kell nyilvántartani. A nyilvántartásba meg kell jelölni a határozat számát, a határozat szövegét a határozathozatal időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat írásban közölni kell az érintettekkel a határozathozataltól számított 30 napon belül.

A határozatokba, a határozatokról vezetett nyilvántartásba, illetve az egyesület egyéb irataiba munkanapokon, előzetes egyeztetés után bárki betekinthet.

Nem tekinthetők meg azok az okiratok, melyek nyilvánosságra hozatala az egyesület bármely tagjának személyiségi jogait sérthetik, így nem ismerhetők meg

– a tagok személyes adatai,

– a tagok személyes, családi és üzleti életére vonatkozó adatokat tartalmazó okiratok.

Az egyesület által nyújtott szolgáltatásokról az egyesület elnöksége bárkinek köteles felvilágosítást nyújtani.

Amennyiben az egyesület bárki számára pénzbeli juttatást nyújt az erre vonatkozó dokumentumok nyilvánosak, és abba az egyesület székhelyén bárki betekinthet.

3./       Az egyesület a működésének nyilvánosságát úgy biztosítja, hogy a nyilvános közgyűlés, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság határozatait szervezetenként elkülönítve nyilvántartja, és azt nyilvánosságra hozza.

VIII.

Az Egyesület gazdálkodása és vagyona

1./       Az Egyesület gazdálkodása:

    Az Egyesület bevételei:

– tagsági díj;

– nem tag személyek és szervezetek anyagi támogatásai;

– pályázati úton elnyert támogatások;

– endezvények szervezéséből származó bevételek, reklámbevételek;

– kiegészítő tevékenységként folytatott vállalkozások gazdasági eredménye.

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

2./       Az Egyesület tevékenységét nem veszélyeztető módon és mértékben céljai elérésének elősegítésére gazdasági tevékenységet folytathat. A gazdálkodás eredményét az egyesület nem osztja fel, azt céljai megvalósítására fordítja.

IX.

Az egyesület megszűnése

1./       Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület megszűnik:

            – feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával;

            – más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével;

            – feloszlatásával;

            – megszűnésének megállapításával.

X.

Záró rendelkezések

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, pártpolitikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményt a jelen Alapszabályban meghatározott célok megvalósítására fordítja.

 

Budapest, 2013. május 15. napján